Prologue
Amelia Clark (Melia)
Soha nem voltam boldog.A gyermekkorom az árvaházban töltöttem.Senkim sincs.A szüleim a megszületésem után rögtön az árvaházba dobtak.Igen,nem ismerem őket,de biztos,hogy azért adtak be oda,mert csak egy újabb teher lettem volna.
Most töltöttem a 18-at. Szabad utamra engedtek.Egyenlőre kevés ruhám van,nincs munkám,a lakás pedig nem az enyém,hanem az árvaház adta ideiglenesen.Elkezdtem munkát keresni.Végül egy styleist fogadott magához amolyan "mindenesnek",aki mindenben segít,de azt mondta,hogy még a styleistkodásban is segíthetek,ha úgy gondolja megfelelek a kritériumoknak.
Eddig nem volt olyan 'hűű de boldog" életem,de érzem legbelül,hogy valami változni fog,ami gyökeresen megváltoztat engem is.Soha nem mertem nagyokat gondolni,de mi van,ha ez még is olyan 'nagyon nagy' lesz?Napjaim boldogabbak lesznek? A munka majd felvidít? Találok barátokat? Vagy talán egyedül leszek? Befogadnak a munkahelyi emberek?
imááádom.:$ de tisztában vagy azzal, hogy az Epilógus befejezést jelent?
VálaszTörlésörülök,hogy imádod! :)) :$
Törlésáááá ma már annyi blogot olvastam,hogy ez maradt meg bennem :D jó hogy szólsz,átírom :))
Hahi édesem :33 :D <3
VálaszTörlésEz nagyon nagyon nagyon awesome!!!! ^w^ ♥♥♥♥
Várom a folytatást! :DDD
xx. S
Már van folytatás bébim :)) <3 köszönööööööm *-*
Törlés<3 imááádlak :) :D bolondkám
VálaszTörlés